Isztria
Védett magaslatokon köralakú építmények találhatók, melyeket az a Histri nevű illír törzs emelt, melynek neve
ezer évvel később is tovább él a félsziget nevében, és amelyet még a római hódítók sem változtattak meg. De miért
is tették volna? Inkább vidéki villáikban pihentek, ahol scampi és jófajta isztriai borok mellett múlatták az időt,
avagy a pulai amfiteátrumban, ahol a harcedzett centuriók lelhették örömüket, a gladiátorküzdelmeket nézve.
Mit tehettek ez ellen a kora keresztény poreci Eufrazius-bazilika püspökei? Semmit. Csak úgy, mint azok a
haditengerészek, akik jóval később Pulából, a Monarchia fő hadikikötőjéből hajóztak ki az újabb tengeri
ütközetekre.
A partmenti mediterrán strandok és a félsziget felett megasodó Ucka-hegy közötti terület az ún. Belső-Isztria,
melynek dimbes-dombos tájain középkori kisvárosok bújnak meg, egy újabb varázslat az isztriai tündérmesében.
Hum a világ legkisebb városa, Groznjan művésztanyaként híresült el, míg Pazin-ban, a kastély
alatt meghúzódó hatalmas barlangból állítólag egy rejtélyes hang csábította Verne Gyulát utazásra a Föld
középpontjába.
De ha már itt járunk, említsük meg, hogy 2000-ben Livade település közelében találták meg a világ legnagyobb
szarvasgombáját, súlya 1,3 kg volt.
A félsziget legelőin a jellegzetes isztriai ökörfajta, a boskarin legel. A népzenét az isztriai skála hangjai
teszik különlegessé. A középkori kistemplomok továbbra is őrzik az óhorvát írás, a glagoljica titkait.
Barban-ban a vitézi játékokon lovasok kopjával céloznak egy apró gyűrűre (trka na prstenac), majd isztriai
prosuttóval és malváziával erősítik a harci szellemet. Aki esetleg valami másra vágyik, kóstolja meg a Limski
Fjordban tenyésztett osztrigát, a vörösbor, olívaolaj, bors, cukor és pirított kenyérből készülő isztriai szupát
a fuzi sa zgvacetom-t (házi készítésű tészta pikáns szósszal) a helyi ostarijában (vendéglőben), a teran és
prosek borokat a borpincékben. És mind ezt lehetőleg az isztriai vidéken tett biciklitúrát, vagy a
Brijuni Nemzeti Parkba tett látogatást követően.
|
|
|
|
|