Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, a Nagy-Antillák legnagyobb tagja, fővárosa Havanna (spanyolul Ciudad de La Habana, angolul Havana). Területe 110865 km2 a hozzá tartozó 1600 kis szigettel együtt, amelyek közül méretével kiemelkedik az Isla de Juvenud (Fiatalság szigete) vagy más néven a Pinos-sziget.
Becsült lakossága (2006): 11 382 820 fő. A lakosság túlnyomó részét afro-kubaiak, kisebbik részét fehérek és mulattok alkotják. Ezen kívül, kisebb lélekszámban megtalálhatóak a kínaiak is. A lakosság 75%-a városi környezetben él. Pl.: Havannában kb. 2,2 millió fő, Santiago de Cuba és Holguin városában kb. 1-1 millió fő. Felszíne tagolt, domborzata nagyobb részben sík terület, hegyvidékkel az ország délkeleti részén. Legmagasabb pontja, Pico Turquino: 1974 m, a Sierra Maestra hegységben található, de legalacsonyabb pontja a tengerszinten van (0 m). Leghosszabb folyója a Rio Cauto 343 km hosszú, mely nem hajózható.
Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország. Kuba államformája: de facto - teljesen formális - kommunista pártállam, de iure - a hatályos kubai alkotmány szerint - "független és szuverén szocialista munkásállam, egységes és demokratikus köztársaság formájában megszervezve".
A kubai alkotmány szerint Kuba "szocialista munkásállam", melyben a Kubai Kommunista Párt a társadalom és az állam legfelsőbb vezető ereje (5. paragrafus) és az állampolgárok egyetlen elismert joga sem használható fel a szocialista állam létezése és céljai, valamint a szocializmus és a kommunizmus építése ellen (62. paragrafus). Ezek ellenére több illegális párt is működik.
1972 és 1991 között a KGST tagja.

A Karib-tenger északi szigete, közvetlenül a Ráktérítő alatt helyezkedik el. Keletről a Bahama-szigetek (az Antlanti-óceán), nyugatról Florida partjai és Mexikó (a Mexikói-öböl), délről Jamaica és Haiti a szomszédja (a Karib-tenger).
GMT -5 óra, Magyarországhoz képest -6 óra.

Éghajlata szubtrópusi, ideális üdülésre, kikapcsolódásra. Egész évben 22-28 °C közötti átlaghőmérséklettel. Az év 300 napján, 7-8 óra a napsütéses órák száma naponta. A páratartalom igen magas egész évben, kb. 80% körül mozog.
Fekvése miatt évente többször söpörnek végig a hurrikánok a szigeten.
Klímáját 2 évszak határozza meg igazán: a száraz, novembertől-áprilisig tart, inkább enyhe, kevesebb csapadékkal,
az esős, mely májustól-októberig, forróbb és csapadékosabb, ami nem azt jelenti, hogy napokon keresztül szakad az eső, inkább csak záporok, zivatarok fordulnak elő gyakrabban.

Kuba közigazgatási felosztása: 14 megye (provincia) és 1 különleges körzet. Melyek a következők nyugatról-keletre haladva: Pinar del Rio, La Habana, Matanzas, Cienfuegos, Villa Clara, Sancti Spíritus, Ciego de Ávila, Camagüey, Las Tunas, Holguín, Granma, Santiago de Cuba, Guantánamo. A különleges körzet: Isla de la Juventud (Fiatalság Szigete)Guantánamo tartományban található a Guantánamói-öböl, az USA katonai támaszpontja, melyet 1903 óta Kubától bérel.
Kuba népesebb és jelentősebb városai: Santiago de Cuba, Holguín, Las Tunas, Camagüey, Ciego de Ávila, Trinidad, Santa Clara, Cienfuegos, Matanzas, Pinar del Rio. Ezek közül néhány, a róla elnevezett megye székhelye is egyben.
Kuba pénze: a kubai peso (CUP). A külföldiek, Konvertibilis Pesoval (CUC) fizethetnek.
Hivatalos, s egyben egyetlen beszélt nyelv a spanyol. Második nyelvként egyes emigráns közösségek körében előfordul más nyelv is, de a második legelterjedtebb nyelv az angol.
Nominálisan a kubaiak több mint 90%-a katolikus. Castro hatalomra kerülése után súlyos korlátozások alá került a kubai katolikus egyház, többek között a Húsvét és a Karácsony munkanap lett. A korlátozások csökkentek a XX. század 90-es éveiben.

Az első emberek Kr. e. 3500 tájékán érkezhettek a szigetre. Kolumbusz Kristóf 1492-ben szállt partra a szigeten. Ekkor az avarakok éltek itt, akik az akkori időben igen elterjedt etnikai csoportja volt az egész karibi térségnek. Amikor a nagy felfedező partra szállt, mintegy 100000 lehetett az őslakos tainok és ciboneyek (más írásmód szerint "siboney") száma. A tainok földművelők voltak, míg a ciboney törzsek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Maga a Kuba szó is taino nyelven van, cubanacan központi helyet jelent.

Az öt évre megválasztott parlament (Néphatalmi Nemzeti Gyűlés) szerepe de facto teljesen formális, évente csak néhány napot ülésezik, s az üléseken érdemi vita nélkül kerülnek elfogadásra az állandóan működő Államtanács által előzetesen elkészíttetett jogszabály-tervezetek.
Öt évente kerül sor parlamenti választásokra. Minden képviselői helyre csak egy jelölt van. A jelölteket a helyi választógyűlések választják ki a Forradalmi Védelmi Bizottságok által előzetesen ellenőrzött és jóváhagyott személyek közül. A gyakorlatban a jelöltek személyét a Kubai Kommunista Párt helyi szervezete jelöli ki.
De facto a legfelsőbb döntéshozó szerv a Kubai Kommunista Párt 21-tagú Politikai Bizottsága. Tagjai egyben betöltik az Államtanács és a Minisztertanács kulcspozícióit is.
Hagyományosan a kubai parlament a kubai nemzeti zászlóval együtt használja a XIX. századi függetlenségi mozgalmak zászlaját is, az úgynevezett yarai zászlót is.

Az ország területének 10%-án építési tilalom van a természet védelme érdekében. Nincs azonban egységes szabályok szerint működő természetvédelmi rendszer. Minden védett terület egyedi, helyi szabályok szerint működik.
Az ország ipara szocialista (kommunista) berendezkedésű. Az összes cég - leszámítva egyes kisvállalkozásokat - állami tulajdonban van. A külföldi befektetéseknél is kötelező a meghatározó kubai állami arány.
A vetésterület több mint 50%-át a cukornád foglalja el, de jelentős a dohány, a kávé és a citrusfélék termesztése is. Kuba Közép-Amerika egyik legnagyobb szarvasmarha-állományával rendelkezik.
A fejlődő ipar az ásványkincsekre (vas-, réz-, mangán-, króm- és nikkelérc, kevés kőolaj) épül. Az ipar vezető ágazata az élelmiszeripar (cukorgyártás) és a dohányfeldolgozás (Havanna szivar). A nehézipar, gépgyártás és a vegyipar fejlődő iparágak.
Exportcikkei: vas, réz, mangán, króm, nikkelérc, kőolaj, cukornád, dohány, kávé, citrusfélék, szarvasmarha.
Az országban 3442 km hosszú a vasúthálózat, 60858 km hosszú a közúthálózat, melyből 14478 km burkolt és 678 km autópálya. Kubában van még 7 kikötő és 78 repülőtér.
Kuba kultúrájában keveredik a spanyol és az afrikai hatás. Sajátos egyvelegében megtalálható az amerikai stílus is, hiszen a század első felében a szerencsejátékosok mekkája volt.
Kubában az oktatási rendszer teljes mértékben ingyenes, beleértve a felsőfokú oktatást is. Az alap- és középfokú oktatás 16 éves korig kötelező. Az alapfokú oktatás az 1-6. osztályt foglalja magában. Minden tanulóról ideológiai káderlap készül, a tanuló és családja "hazaszeretetét", azaz a rendszer iránti elkötelezettségét tartalmazza. Rossz káderlap esetében a tanuló későbbi, esetleg felsőfokú tanulási szándéka kerül veszélybe.
Kuba - és egyben a karibi térség - legrégebbi egyeteme az 1728-ban alapított Havannai Egyetem.

Sokan vélik úgy, hogy Kuba legfontosabb "természeti kincse" a zenéje. A son, az habanera, a rumba és az ezekből létrejött modern cha-cha-cha, mambo és a salsa mind kubai eredetű ritmusok.
A kubai konyhában, az afrikai, spanyol és indián ízek keverednek. Alapanyagként főként rizs, bab, kukorica, burgonya, sertéshús, csirkehús, marhahús, halak, tintahal, rák, languszta szolgálnak. Ezekből leveseket, főtt-, sült- és grillezett húsokkal készített főfogásokat készítenek. Pl: Kuba nemzeti eledelei: a szárazleves -zöldségekből készül, és gyakorlatilag lémentes- (ajíaco), fekete bab rizzsel (congrira), sült banán -zöldségbanán kisütve, sósan- (tostone), csirke rizzsel (arroz con pollo), picadillo (darált marhahús és rizs). A húsételeket, gazdag körettel-, ízletes szószokkal-, mártásokkal- és salátákkal egészítik ki. A salátákból természetesen nem hiányozhat a paradicsom, az uborka és a hagyma. Öntetként csak ecetet vagy borecetet és olíva olajat használnak. A főfogás után a desszert sem marad el, mely általában fagylalt, kókuszszirupos sajt vagy rumos omlett.
A kubai konyha erőteljesen húsalapú, a hús pedig a legtöbb esetben sertéshúst jelent. Csirkét is viszonylag gyakran fogyasztanak, azonban jellemzően combot, csirke mellet csak a jobb szállodákban és éttermekben szolgálnak fel. Az ízletes krokodilhús és az afrodiziákumként is számon tartott cápahús gyakorlatilag minden étterem étlapján kitüntetett helyen szerepel.
Nemzeti italnak a sör számít, amiből nagyon finomakat készítenek Kubában, legismertebb sörfajták a Crystal és a Bucanero.
A rum alapanyaga a cukornád, vagy a cukorgyártás során visszamaradt melasz. Számos fajtája létezik: az arany és a fehér érlelés nélkül készülő, könnyedebb italok. A sötét színűek hosszas érlelés során válnak telt aromájúvá. A fehér rum (Carta Blanca, Carta Plata) a koktélok kiváló alapanyaga.
A három legismertebb kubai koktél:
Daiquirí (rum, citrom, cukor, jég, marrasquino likőr).
Mojito (rum, fodormenta-levelek, cukor, jég, citrom, szódavíz).
Cuba Libre (rum, kóla, jég, citrom).

Kuba egy időutazás! Gyarmati építészet, hatvanéves autók, fehér homokú tengerpartok, rum, szivar és a salsa világa...