Technikai búvárkodás
Nyíltvizi búvár
Haladó nyíltvizi búvár
Mentőbúvár
Nitrox búvár
Mélymerülő búvár
Merülésvezető
Főoldal
Hírek-Akciók 
Üdülés
Hajóbérlés
Élményhajózás
Búvárprogramok
Egyedi ajánlatkérés
Online szállásfoglalás
Online utasbiztosítás
     
 

A technikai búvárkodás

Az utóbbi években egyre többet találkozhatunk a címben szereplő fogalommal a külföldi szaksajtóban és a magyar nyelvű irodalomban egyaránt.

Mit is jelent a technikai búvárkodás? Legelterjedtebb meghatározása: olyan búvárkodás, melynek során egy merülés alatt több különböző légzőgázt használnak. Ennek látszólag ellent mond, hogy a technikai oktató szervezetek ( IANTD ,TDI, GUE, ANDI stb.) egy sor olyan szakterülettel foglalkoznak, pl. barlangi merülés, roncsmerülés, mélymerülés, stb..., ahol a merülések alatt csak egyféle gázt használ a búvár. Ha azonban megnézzük, hogy a több gázzal történő merülések előnyeit ezek a szakterületek tudják a legjobban kihasználni, érthetővé válik a kapcsolat.

A technikai búvárkodás kiterjeszti a szabadidős búvárkodásban megszokott határokat, de mindezt csak megfelelő elméleti, gyakorlati és műszaki háttérrel engedi meg.

Nézzük meg az egyik legnépszerűbb tanfolyam, a Technical Diver kurzus elvégzésével mire kap "jogosítványt" a búvár. A merüléseket a búvár sűrített levegővel hajtja végre, a dekompresszió alatt, a dekoidő csökkentésére Nitrox keveréket használ. A tanfolyam alatt a max. mélység 54 méter, elvégzése után maximum 66m (ERŐSEN NARKÓTIKUS!!!) lehet a merülés mélysége. Szükséges előképzettség: Nitrox, Advanced Nitrox, Deep Diver tanfolyamok, min. 100 regisztrált merülés. A tanfolyamon a hallgatók megismerkednek a merüléstervező szoftverek használatával, a megszokott komputereink ugyanis a két gáz használatával általában nem tudnak megbirkózni, nem beszélve a tervezési problémákról. Ezek a merülések ugyanis valóban tervezett merülések, nem pedig a "nézem a komputert, majd az megmondja mit csináljak" című történetek.

A fenti merülési határok megpillantása után, szinte látom amint sok búvár megrántja a vállát és megállapítja hogy ezeket a határokat már régen "teljesítette", mindenféle tanfolyam elvégzése nélkül is. Ha szakmailag megnéznénk ezeket a merüléseket (elméleti felkészültség, felszerelés, tervezés), nagy százalékban életveszélyesnek lehetne nyilvánítani azokat, és sajnos ezt az állítást a baleseti jegyzőkönyvek igazolják. Vizsgáljuk meg mi okozza a mély merülésekkel kapcsolatos , sokszor szinte vakmerő hozzáállást.

Egy dekompressziós merülést végrehajtó búvár hasonló helyzetben van mintha barlangi merülést hajtana végre, azaz nem emelkedhet a felszínre a megfelelő idő elérkezéséig. A búvárok többsége elfogadja, hogy a barlangi merüléshez különleges képzettségre (ez nem a PADI Cavern fokozata, mely csak üregmerülésre jogosít ) és felszerelésre van szükség. Ezen felismeréshez nagyon nagy segítséget ad egy vizuális fal, azaz a barlang fala, mely látható akadályként tornyosul a búvár elé. Dekós merüléseknél ez a "fal" láthatatlan, ezért az emberek hajlamosak nagyvonalúbban kezelni az ilyen merüléseket és mindenféle képzés nélkül, nem megfelelő felszereléssel merülnek. Nemegyszer látni pl. 12 literes palackkal, hagyományos konfigurációval mélymerülni induló búvárokat, pedig ez a felszerelés teljesen alkalmatlan erre a feladatra. Való igaz, egy biztonságos technikai felszerelés nem az olcsóságáról híres, viszont nem kötelező negyven méter alá merülni. Aránylag rövid idő után - főleg ha nem megfelelő példát lát maga előtt - sok kezdő búvár kezd el az ismeretlen mélység felé orientálódni. Vásárol egy megfelelő méretű palackot, egy komputert és irány a vizek mélye. A műszer folyamatosan ellátja tulajdonosát a szükséges információkkal, így sokan úgy gondolják, hogy megfelelő mennyiségű levegővel a műszer utasításait betartva nyugodtan merülhetnek mélyeket. Ez sajnos nem igaz. Persze ideális körülmények közt, bárki képes lehet egy ideális merülés végrehajtására, de mi történik ha valami közbejön és a computer nem képes kezelni a kialakult helyzetet? Ez az a pont, amikor az egyén tudásának kell (kellene) felülkerekednie. Sajnos nagyon kevés olyan búvárt látni, aki megtervezi 40 méter alatti merüléseit, és nemigen találkozom a CNS óráját számolgató mélymerülővel sem. Valószínű, hogy a legtöbb mélymerülő búvár nem is sejti, hogyan kéne merüléseit megtervezni. Marad a nagy palack (szerencsés esetben) komputer "módszer".

Gondolkodjunk el a következő kérdésen (rossz válasz esetén olvasgassuk a szakirodalmat): Kihagyott dekompressziós megálló után, a búvár három percet tölt a felszínen, majd visszamegy befejezni a dekompressziót. Mit kell tennie ebben a helyzetben? (A válasz természetesen nem az hogy visszamegyek és befejezem a kihagyott dekót!)

   
 
 
 Iroda: 1012-Budapest, Lovas út 19. (térkép)   -  Email: info@windguru.hu  -  Tel: +36/1/450-0072  -  Fax: +36/1/450-0075  -  WebDesign by ESS